Miért jó a konkurencia az írásban?

 

Minden kezdő író, aki azt az álmot dédelgeti, hogy nem csupán a fiókjának ír, de könyvet is kiad, az mind valamilyen ideál mentén nőtt fel. 

 

A jó íróvá válás egyik feltétele a sok olvasás, ez már sokszor és sok helyen elhangzott.

Szívesen ismételik ezeket az arany igazságokat, íróknak szóló tanácsadásokban, vagy kezdőknek szóló tanfolyamokon. 

Az olvasási igényt, azt, hogy teljes életműveket olvassunk végig egy szerzőtől, azt nem lehet erővel kialakítani, de törekedni kell rá a saját munkánk során is. 

Vagyis nem csak ifjúságunknak kell könyvmolyként telni, de az aktív alkotói korszakunknak is, mert ha nem, beszűkülünk a saját gondolatainkba és nem tudunk továbblépni és fejlődni a munkánkban. 

1. Miért jó a konkurencia? 

Azok a szerzők, akik elég aktívak és figyelemmel kísérik a "konkurens írók" munkásságát, lehet, hogy először csalódottságot, vagy esetleg dühöt éreznek azért, hogy ők még nem tartanak ott.  Viszont ez inkább munkára kell, hogy sarkalljon és motiváljon bennünket. 

2. Miért kell elolvasni mások írásait? 

Ugyanúgy, mint annak idején a nagy ideál-íróinkkal érdemes a kortárs írók munkásságával megismerkedni. Több okból is. Hogy tisztában legyünk azzal, hogy milyen a csiszolt stílus, vagy milyen a csiszolatlan. Nemrégiben a kezembe került egy fiatal író remek könyve, ami nagyon sok csúnya szót és szleng elemeket is tartalmazott, de mindamellett nagyon vicces és szórakoztató volt. Egy szórakoztató könyv felszabadítólag hat a lélekre és besegít a saját alkotói gócaink feloldásában.  

3. A harag nem jó tanácsadó 

Ez így van az írásban is. Ne haragból írjunk, csak a kezdő íróknál van a "majd én megmutatom" típusú dühöngés. Azonban, ha úgy érezzük az írói szakmánkban igazságtalanság ért: nem találtunk kiadót a könyvünknek, nem kezelnek a helyünkön, nem kapunk elismerést, vagy kinéznek egy írói társaságból, itt az ideje a cselekvésnek. A harag energiáját fordítsuk arra, hogy megvizsgáljuk eddig mit csináltunk rosszul és változtassunk eddigi helyzetünkön. 

4. Mitől jobb a másik könyve? 

A keserű tapasztalatokat nem adják ingyen, azt magunknak kell megszerezni. Ha elmúlik a vörös köd az agyunkról és nem vagyunk irigyek vizsgáljuk meg objektíven a másik író könyvét: 

- Szebb a borítója? 

- Jobb a fülszövege? 

- Szebben van szerkesztve a szöveg? 

- Dinamikusabb a történet? 

- Ütősebb a marketingje? 

- Menőbb az írói oldala? 

Ha a hat kérdésből ötre igennel válaszolunk egy füzetbe, ahova ezeket leírtuk rá kell jönnünk, hogy nem a világ esküdött össze ellenünk, hanem mi nem dolgoztunk elég jól a könyvünkkel. 

5. Mire jók a tapasztalatok, amelyeket munkánk során szerzünk? 

Arra, hogy végre belássuk a szakmai hibáinkat. Hogy elfogadjuk a mentorunk tanácsait. Hogy jobb időbeosztással dolgozzunk. Hogy kiálljunk önmagunkért, a könyvünkért és a történetünkért. Hogy a fejünkben új célokat tűzzünk ki. És végül régi igazság: ha valakit nem tudsz legyőzni, akkor állj mellé. Lehet, hogy tanulhatsz tőle, nem is keveset!