5 tipp a szép könyvhöz a szerzői kiadásban

Beszéltünk már a szerzői könyvkiadás kapcsán arról, hogy mi mindent tehet az író azért, hogy hibátlan kéziratot adjon le és miben tér el ez a könyvmegjelentetési forma a klasszikustól. 

Ma a szép borítók példáján keresztül arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy miért fontos a könyv első marketing-üzenete és milyen kreatív feladat lehet egy írónak együttműködni a grafikussal. 

A mai napon századfordulós borítók szépségeivel ismerkedünk, amelyek a kortárs grafikusokat és könyvtervezőket is inspirálni szokták, ezt 16 évi tanítási tapasztalatom során gyűjtöttem össze. 

Raymond Taylor: Szignál a Marsról, 1901. 

1. Kik voltak a nagy elődök? Melyik volt a magyar könyv és borítótervezés aranykora? 

A XIX-XX század fordulóját nevezzük a magyar könyvkiadás és borítótervezés aranykorának.

Nem csupán nagy számban létesültek kiadók, de ezek az intézmények az évszázados hagyományokat követve nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy igényes, szépen tervezett, mutatós borítóval kerüljenek piacra a könyvek. 

Miért fontos ez? 

A borító a könyv első marketing üzenete.

Ezen keresztül találkoznak először az olvasók a könyv lényegével, lelkével. Ha ez mutatós, szép és igényes, akkor örömmel veszik a kezükbe az olvasók. 

Ha jelentéktelen és semmitmondó az üzenet, akkor hamar elfelejtik.

Mivel napjainkban a szociális médián keresztül a képek ezrével zúdulnak ránk, immunisakká váltunk velük szemben vagy alig kelti fel valamelyik a figyelmünket. 

Falus Elek Ady Endre verseinek kiadása, Nyugat Kiadó. 

A magyar századforduló legkiemelkedőbb könyvtervező mestereinek egyike például Jaschik Álmos (Bártfa, 1885. január 5. - Budapest, 1950. szeptember 12.), a 20. század polihisztora, aki grafikus, festő, iparművész, szakíró művészpedagógus és jelmeztervező volt.

Falus Elek (Orosháza, 1884. december 31.– Budapest, 1950. máj. 20) grafikus, iparművész és díszlettervező.

Ő kezdetben Budapesten és Nagybányán folytatott tanulmányokat, majd utána Szolnokon és Münchenben dolgozott.

Szecessziós műveit 1904-től kezdte kiállítani. Jelentős könyvgrafikus.

Franklin Társulat: A föld és népei. 

Gróf Bánffy Miklós (Kolozsvár, 1873.december 30. - Budapest, 1950. június 6.), magyar író, grafikus, díszlet- és jelmeztervező, színpadi rendező, politikus és külügyminiszter. Íróként Kisbán Miklós néven publikált és illusztrátorként működött.  

A leghíresebb századfordulós könyvkiadók a Franklin Társulat, a Kner, a Singer és Wolfner, az Atheneum Könyvkiadó, a Rózsavölgyi, amelyik zeneműboltot is működtetett, zenei könyveket készített és kották kiadására specializálódott.

Jaschik Álmos grafika.

A Szent István Társulat, a Pallas Könyvkiadó, az Amicus, a Révai testvérek, akikről elsősorban a lexikon jut eszünkbe, de forgalomba hoztak számos más kiadványt is; a Hungária, Dick Manó, Thália Társaság. Ők olyan könyvek kiadását is fontosnak tartották, amit a különleges könyveket gyűjtők, a Magyar Bibliofil Társaság tagjai értékeltek és szerettek. 

Ezek a kiadók nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy az írók, költők műveit a legszebb formában tárják a nyilvánosság elé. 

Malonyai Dezső: A magyar nép művészete. Franklin Társulat.

2. Miért fontos ma is az illusztrált, szép könyv? 

A legtöbb író saját képzeletbeli világot alkot. Írás közben olyan történeteket, fantáziavilágot hoznak létre, amelyek az olvasók számára lehetőséget adnak arra, hogy kiszakadjanak a hétköznapokból.

Olykor az alkotó nincs tisztában azzal, hogy nem elég a remekbe szabott szöveg, a könyve egy kiváló borító, vagy rajz, illusztráció nélkül talán mégse lesz eladható. 

Nem csupán a belbecs, de a külcsín is fontossá vált az évszázadok folyamán. Napjainkban is ugyanez a helyzet. 

Kozma Lajos könyvborítója Csáth Géza író műveihez. 

3. A házilag készített borító a ciki, nem a faláb. 

Sok csoportban, írói körben találkoztam azzal a félreértéssel, véleménnyel, hogy a szerző is tud borítót tervezni magának. 

Nem,nem tud. És emiatt senki ne sértődjön meg az írók közül. Én sem otthon sarkalom a cipőmet, hanem elviszem a cipészhez. 

Hacsak nem egy született rajztehetség valaki. Ilyenre van példa, több is, hogy az író egyszerre ír is és rajzol, mint például Bánffy Miklós, vagy Kós Károly (Temesvár, 1883. december 16.-Kolozsvár, 1977.augusztus 25.), aki építész, író és grafikus is volt. Nem mellesleg ő tervezte a Budapesti Állatkert legfontosabb épületeit, amelyhez számos rajzot készített.

Ő volt az, aki továbbvitte az erdélyi naplóírás és kézzel készített könyv hagyományát. Ahhoz a magas szintű igényességhez, amit a könyvtervezésben kialakított, több évtizedig tartó szakmai gyakorlat és műegyetemi építész-diploma volt szükséges. 

Erdélyi Helikon illusztrálása, 1927. Gróf Bánffy Miklós munkája. 

4. Döntsük el mi a fontos, írunk vagy rajzolunk? 

Tehát az írónak szerzőnek el kell dönteni, hogy mi a fontos. 

Könyvet írsz, vagy rajzolsz? 

Ez nagyszerű, tedd azt! 

Szerzői kiadásban is jelentek meg ilyen könyvek, több is. Ebben is kaphatsz segítséget a kiadáshoz. 

Azonban, ha nem megy bízd szakemberre. Add oda a kéziratot egy jó grafikusnak! 

Az írónak a szerzői kiadásban annyi mindenre kell figyelnie: 

- a könyv írása, 

- a könyv kiadása, 

- a könyv terjesztése, 

- marketing, 

- facebook oldal hatékony üzemeltetése, 

- olvasók minél nagyobb számban való elérése, 

- író-olvasó találkozók szervezése.

 Miért töltsük tehát az időnket igénytelen stockfotós, vagy rosszul megrajzolt borítók fabrikálásával? 

Székely Jenő A Csehi család, illusztrálta Gróf Bánffy Miklós 1928. 

5. Miért bízzuk inkább egy jó grafikusra ezt a feladatot? 

A grafikus szakember nem csupán rajzol, illusztrál, tervez, de abban is tanácsot tud adni, hogy a könyvünk hangulatához, a történetünkhöz, a személyiségünkhöz milyen típusú borító illik. 

Könyveim írása során azon lepődtem meg a leginkább, hogy a grafikusok teljesen mást látnak bele a történeteimbe, mint én. 

A valóban izgalmas az volt, hogy ők olyan szereplőket, cselekményeket tartottak fontosnak grafikailag kiemelni, amik nekem eszembe se jutottak volna. 

Ez a te könyved, történeted, vagy akár verses köteted esetében is így lehet. 

Kós Károly: Varjúvár, a sztánai családi ház az alkotó-tervező rajzán. A Varjúnemzetség című könyvben szerepelt. 

Ha könyvet írsz és megbízol egy grafikust illusztrálással és borítótervezéssel,  amellett, hogy munkát is adsz neki, adj neki szabad kezet.

Ha ezt teszed, elkezd szárnyalni a fantáziája.  

Nincs annál nagyobb öröm, mint amikor fejezetenként küldöd neki a könyvet és ő valami csodálatos rajzzal lep meg. 

Miért jó, ha a kiadód, szolgáltatód, grafikusod segítségét veszed igénybe ennek a munkának a kialakítása során? 

Mert, ha már megvan a könyved, annak esztétikus, igényes, magasan formált megjelenésével üzensz az olvasóidnak. 

Ha írsz, akkor vágjál bele te is a szakemberekkel való együttműködésbe, járj végig egy olyan utat, ami nehéz, de értékteremtő és építő jellegű.

Soha ne szégyellj segítséget kérni. 

 

Székely Jenő: A Csehi család, illusztrálta Gróf Bánffy Miklós.